Bognár Betty: LAPPANGÓ FESTMÉNYEK

LAPPANGÓ FESTMÉNYEK
története Bognár Betty tolmácsolásában
 
2023. tavaszán keresett meg kérésével Kovács András Úr, aki Argentínában Cordobában, oszlopos tagja a magyar közösségnek.
 
Ismeretségünk néhány évre nyúlik vissza,  amikor  "Beszélgessünk magyarul" programomhoz csatlakoztak Argentínában élő magyar származású tagok is.
Kérése meglepő volt, és az első pillanatban teljesíthetetlennek gondoltam.
 
Elmondta, hogy fiatal korában, édesapja beszélt neki arról, hogy apai dédszülőkről készült festmények lehetnek valahol Magyarországon. Ahogy mondta, fiatalként nem is nagyon érdekelte, és nem is figyelt arra, amit az édesapja mesélt.
Az idő múlásával azonban, egyre fontosabbá váltak számára is a gyökerek.
Elkészült a különleges családfa, és szerette volna megkeresni - amennyiben valóban léteznek -, a dédszülőkről készült festményeket is.
 
A festményekről fényképek voltak a birtokában. Ezeket a fényképeket küldte el nekem, mindössze azzal az információval, hogy dédnagyanyját Lukinich Franciskát ( 1841-1928), és dédnagyapját Kovács Antalt (1834-1895) ábrázolják.
Az első feladat az volt, hogy megnézzem, lehetséges-e, hogy Mányai József (1875-1952) - a szignó jól olvasható -, festményei.
A születési évszámokat tekintve, a válasz - igen.
A fényképek alapján úgy tűnt, hogy meglehetősen nagyméretű festményekről van szó.
 
Néhány napig gondolkodtam, merre induljak.
Mivel korábban a Virág Judit Galériában hallottam "lappangó" festmények megtalálásáról szóló előadást, először tőlük próbáltam tanácsot kérni.
Ebben az időben azonban aukcióra készültek, és a nagy elfoglaltságra hivatkozva, néhány hónap türelmet kértek.
Nekem azonban nem volt türelmem.
 
Mányai tanult Benczur Gyula mesteriskolájában is, és szerepelt római, velencei, budapesti kiállításokon, valamint a Műcsarnokban, és a Szépművészeti Múzeumban is van mű tőle - jegyzett magyar festő.
 
Feltételezve, hogy valóban az ő keze munkája, megkerestem a Szépművészeti Múzeumot, a Nemzeti Múzeumot, stb.
Sikertelenül telt el néhány hét.
Mivel rendelkezésemre állt az információ, hogy Kovács Antal Kapuváron volt szolgabíró, úgy gondoltam, nincs veszetnivaló, ha megnézem van-e Kapuváron múzeum, bár kicsi az esély arra, hogy a festmények oda kerültek volna.
A sok jó szolgálatot tevő internet most is segített - Rábaközi Múzeum Kapuvár.
 
Telefonhívásomra, Erdősiné Varga Izabella jelentkezett, akinek elmondtam, mit keresek. Kérte, küldjem el a fotókat.
Néhány perc múlva jött a válasz - a festmények a múzeum un. polgári szobájában vannak kiállítva, Széchenyi, és Petőfi "társaságában".
A festményeket 1989. márciusában vásárolta meg a múzeum, de 15 évig raktárban tartották. Resturálásuk után kerültek kiállításra, úgy, hogy nem volt ismert, kiket ábrázolnak .
 
Nagy örömmel, izgatottan tudattam a hírt Kovács András Úrral, aki hitetlenkedve hallgatta a festmények "felbukkanását", mivel korábban évekig próbálkozott magyar barátai, rokonai segítségével megtalálni azokat.
Szerette volna a dédszülőket személyesen "meglátogatni", de életkorára, egészségi állapotára tekintettel az utazást nem vállata.
Ígéretet tettem, hogy  fel fogom keresni a felmenőit.
 
Erdősiné Varga Izabellával történt egyeztetetés után, erre, ez év május 3-án került sor.
Előző nap kértem Kovács Urat, hogy másnap, adott időben, várja a hívásomat, mert meglepetést tartogatok számára.
 
A művészettörténésszel videóhívást indítottunk. Megmutattuk hol vagyunk, megmutattuk a képeket, és Izabella elmondta, kitől, mikor vásárolta meg a múzeum a 161x108cm-es festményeket.
 
Kiderült, hogy az eladó, egy budapesti, távoli unokatestvér volt.
András Úr könnyezve hallgatta.
 
Készítettünk néhány felvételt a dédszülők társaságában.
 
 
 
 
Bognár Betty
 

Időpont

2024. június 21.
péntek
10:00

Plakát